2015. január 2., péntek

Márai Sándor: Souvenir

Éjjel átfagyva érkeztem haza, s lefekvés előtt forró fürdőt kértem. Amíg a gőzölgő víz csorgott a kádba, arra gondoltam, hogy a szelídített természet mögött még mindig ott vicsorog a másik, az igazi, melyről már csaknem megfeledkeztünk - e fagyos, éjszakai pillanatban bálnák és rozmárok úsznak az Északi-tenger jégtáblákkal zajló felülete alatt, a hómezőkön jegesmedvék vadásznak a hold- fényben, s mindez időtlen, és nincs kalendáriuma, nincs karácsonya és nincs ok, sem remény reá, hogy valaha is megváltozzék. Valahol van még végtelenség, igazi hideggel és igazi hőséggel, s talán a hozzávaló emberekkel is.

Egyszerre honvágyat éreztem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése