2013. március 1., péntek

Szabó Lőrinc: Tücsökzene 330

Bíztató a tavaszban

Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat,
te nem azért vagy, hogy odaragadj
ügyhöz, multhoz, amely nem a tiéd,
és dac poshasszon és keserüség.
Kaptál ütleget, kaptál eleget
(légy keresztyén s mondd: érdemelteket,
s könnyűlsz tőle!)... Most ne vélt igazad
emlegesd, s ne a hibát, a zavart
(az benned is volt!): nézd a rétet, a
nagy fényt, a Feltámadást!... Tavasza
jött újra a földednek: nézd, a nép
dolgozik, szépűl város és vidék:
nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf,
s jobb lesz a jó, ha te is akarod,
ha igazán: ...másét és magadét,
úgy gyógyítod ama ezer sebét,
ha az csordítja megnyugvó szived,
ami sosem elég, a Szeretet!




2 megjegyzés:

  1. Olvasom lépten-nyomon a tavaszi verseket, bejegyzéseket... Már nagyon várjuk itt is a tavaszt, hideg van és borús...

    VálaszTörlés
  2. Sajna, itt is hideg lett, de lassan csak jön már az a tavasz :)

    VálaszTörlés