2013. március 7., csütörtök

Louise L. Hay


Valamennyi eseményt, amelyeket ez idáig átéltünk, a múltból hozott gondolataink és meggyőződéseink hívták létre. Ne gondoljunk vissza életünkre szégyenkezve. Tekintsük a múltat életünk gazdagságának és teljességének részeként. E gazdagság és teljesség nélkül most nem lennénk itt. Értelmetlen fölróni magunknak egykori hibáinkat. Akkori tudásunk birtokában minden tőlünk telhetőt megtettünk. Bocsássuk el a múltat szeretettel, és legyünk hálásak, amiért általa tudatosabbá lehettünk.
A múlt csupán az elménkben él tovább, olyan minőségben, amilyet tulajdonítunk neki. Ez az a pillanat, amelyben élünk. Ez az a pillanat, amelyben érzünk. Ebben a pillanatban éljük át új élményeinket. Amit itt és most cselekszünk, teremti meg az alapját a jövőnknek. Tehát ez az a pillanat, amelyben döntenünk kell. Nem tehetünk meg valamit holnap, nem tehetjük meg azt tegnap sem. Egyedül ma cselekedhetünk. Ami fontos, az, hogy mit akarunk gondolni, hinni és érezni itt és most.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése