2013. február 27., szerda

Bella István: Utóirat egy szerelemhez

Reggeledik odakünn és bennem
lassan felkél a Nap.
Kirajzolódik arcod, és szerelmem
lepkéi kirajzanak a fényre,
hol a tollászkodó bánat,
késő madár, az égbehamvasul,
s megőrzi a magányt, mit magának
se mond az ember, csak így, hangtalanul.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése